Közkeletű rövid elnevezése Halas. Ez a név a régi idők halbőségének és egyúttal a város melletti egyik tónak (Halas-tó) az emlékét őrzi. A város címere pontosan utal a nevére, mert a címerpajzson fegyveres kiskun vitéz áll három hal fölött. A XVII. században még hal és vízililiom szerepelt a címerben, a mai formát a XVIII. század közepétől használják.

Kiskunhalas környékén több X-XII. századi falu létezett, de nevük nem azonosítható. A későbbi pusztítások miatt a város középkori történelme alig ismert.

1241-ben ezt a vidéket is feldúlták a betörő tatárok. Magyarországra 1246-körül betelepített hét kun nemzetség közül a Csertán nemzetség vette birtokába Halas környékét. A kun szállások Halas-szék közigazgatási és bíráskodási egységhez tartoztak. A kunok két-két és fél évszázad alatt beolvadtak a magyarságba. Ebben az időszakban lett Halas város, pontosabban mezőváros (oppidum). Zsigmond idejében királyi tulajdon volt, s élvezte mindazokat a kiváltságokat, amelyeket a "kun múlt" által sikerült érvényesítenie. Később azonban földesúri fennhatóság alá került: előbb a Hunyadiak, aztán az Enyingi Török család, utánuk a Paksyak birtokolták.

A török megszállás időszakában többször került végveszélybe a környék, kétszer is elpusztult. A leggyászosabb évek 1566, 1596, 1683-1699. A hajdani települések lakói védettebb területekre, városokba, mocsarak szigeteire húzódtak. Halas 1566 után évekig, 1596-tól 1626-ig lakatlan volt. A szomszédos falvak soha nem települtek újra. Halas fennmaradását segítette, hogy szultáni város (hász) kiváltságot kapott. Mivel azonban szultáni birtok lett, az újra telepítést a berendezkedő török hatalom is szorgalmazta, sőt bizonyos kedvezményeket élvezett a korábbi állapotokhoz képest. Nőtt a területe is, mert hozzácsatolták a környező elnéptelenedett falvak földjeit, és jelentős fejlődésnek indult a város önkormányzata is. Szabadon terjedt a reformáció, amely később is meghatározta a város szellemiségét. Az elöljárók ekkor már a török hatósághoz fordultak jogorvoslásért, a felvidéki végvárakból be-betörő és sarcoló magyar katonák ellen pedig egy-egy várkapitány oltalmát szerezték meg.

A török kiűzése körüli időben a német hadaktól szenvedett sokat a lakosság, viszont a Habsbusrg- hatalom megszilárdulásának időszakában szerencsésebben alakult a sorsa, mert a város jogi helyzete is megváltozott. Lipót közvetlenül a nádor fennhatósága alá rendelte a többi Kiskun településsel együtt.

Bár 1690 körül többször megerősítették a jászkun kiváltságokat. 1702-ben mégis elzálogosították a Jászkunság (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) területét és a német lovagrend birtoka lett, ezzel ismét jobbágyi alávetettségbe került. A kiváltságok visszaszerzése 1745-ben önmegváltás (redemptio) révén sikerült. Nyakas protestáns magatartása miatt Halas 1754-ben elveszítette a Kiskun kapitányság székhelye rangot.

A XVIII. század a szerény fejlődés korszaka. Az elődöknek sok nehézségen - gyenge talaj, futóhomok, szárazság, mocsarak, járványok - kellett úrrá lenni. A XIX. század második feléig leginkább a külterjes szarvasmarha- és juhtartás biztosította a megélhetést. A XX. század elejétől egyre növekszik a szőlő és gyümölcstermesztés jelentősége. Országszerte ismert az itt termelt kiffer körte és a halasi homoki bor. Az élelmiszeripar köréből a malmokon kívül a baromfi, tej, gyümölcs feldolgozást és exportot kell említeni. A kereskedelem és az árutermelés fejlődését elősegítette, hogy a Budapest - Belgrád vasúti fővonalat Kiskunhalas érintésével építették meg.

Miután a török időkben elnéptelenedett falvak területével Halas a történelmi Magyarország hatodik legnagyobb határú város lett, jelentős közigazgatási változást eredményezett Pirtó (1947), Kunfehértó, Balotaszállás, Zsana (1952) önálló községgé válása és Tajó, Bodoglár puszta Kiskunmajsához csatolása (1972). A nagy halasi határ mezőgazdasági műveléséhez a XVIII-XX. században szükségszerű volt a tanyák létrejötte. A XX. században már a lakosság 50%-a külterületen élt. A szocialista korszak éveiben azonban a tanyák száma megfogyatkozott. Napjainkban a tanyák életlehetőségei javulnak. Új jelenség az üdülőtanyák, a tanyai turizmus megjelenése.